Egyértelműen hiánypótló, jó kezdeményezés volt a méhészeknek szóló, információkban gazdag esemény megszervezése, ugyanis számukra meglehetősen kevés ilyen esemény adódik. Nem csoda hát, ha erre a rendezvényre nem csak Szatmár, de Bihar és Szilágy megyéből is érkeztek résztvevők.
A helyszín ez alkalommal Piskolt volt, Szatmár megye egyik mézfővárosa, ugyanis a község 360 hektárnyi akácosa miatt rendszeresen érkeznek ide méhészek kaptáraikkal más megyékből is.
Megnyitó beszédében Magyar Lóránd parlamenti képviselő elmondta: az új állattenyésztési törvénybe a méhészeket is bevették volna a törvény megalkotói, ám ezzel lehetetlen helyzetbe hozták volna a méztermelőket. „Az RMDSZ-lobbinak köszönhetően a méhészek kikerültek az állattenyésztési törvényből és a közeljövőben egy általunk kidolgozott törvénnyel szeretnénk helyes útra vezetni a méhészeket érintő szabályozásokat” – mondta. A parlamenti képviselő hangsúlyozta: a méhészeknek is változtatniuk kell, hiszen van olyan megye, ahol négy-öt egyesület be tömörülnek. Egyesíteni kell az erőket, mert a sok személyt tömörítő szervezetek mindig erősebb érdekképviseletet biztosíthatnak.
Az eseményen elismert szakemberek, a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Intézet munkatársai és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási karának Állattenyésztési Tanszékéről érkező szaktekintélyek tartottak előadást.
A résztvevők hallhattak a rovarokat tizedelő betegségekről, kaptárelhagyások okairól, a szelekciós munka fontosságáról, mézek és a méhviasz vizsgálatáról, de a Nemzeti Méhészeti Program által kínált támogatási lehetőségekről is.
Az Agrárakadémia keretében Tóga István, a Dél-Nyugat Szatmári Helyi Akciócsoport menedzsere is beszélt a szövetkezési lehetőségekről, amelyeket a méhészek is kihasználhatnak.